A rendszerváltás óta hazánkban a város és a falu között meglévő különbségek tovább fokozódtak, tovább nőtt a vidék elmaradottsága. Ezért napjainkra egyre fontosabbá vált a fennálló különbségek csökkentése, amelynek egyik eszköze a vidék- vagy térségfejlesztés.

A vidékfejlesztés célja a népesség életkörülményeinek javítása, az adott térség erőforrásainak hosszú távú fejlesztésén keresztül. Ez olyan hosszú távú folyamatban megvalósuló társadalompolitikai cél, mely az életkörülmények területi különbségeinek kiegyenlítésére irányul – elsősorban az infrastruktúra területén.

1989 óta a vidéki térségekben a vállalkozási feltételek megteremtése mellett az infrastruktúra terén történt a legnagyobb előrelépés, mégsem mondhatók a mai állapotok kielégítőnek.

A lakossági infrastruktúra számos elemében (víz-, gázszolgáltatás, kommunikáció, hírközlés) a központi támogatások hatására ugyanis látványos javulás történt, azonban az utak, a csatornahálózat fejlesztése még hosszú ideig égető feladata marad a magyar vidéknek.

A vidéki népesség helybentartását, a vidéki életkörülményeket további infrastruktúra fejlesztésekkel lehet és kell javítani.

Dolgozatomban a vidékfejlesztési feladatokat és eredményeket vizsgálva a heves megyei Detk község fejlődését mutatom be – különös tekintettel az infrastruktúrára.

A rendszerváltás után a korábban összevont irányítású kistelepülések lehetőséget kaptak az önálló kormányzásra. Az ezt megelőző években a detki infrastruktúra fejlesztése lassú ütemben haladt. 1990. december 31-én a Detk, Halmajugra és Ludas közös tanácsának vagyonát megosztották a három község között.

Az újonnan létrejött Detki Önkormányzat azóta az egész településen kiépítette és korszerűsítette:

a vízhálózatot
a közút- és járdahálózatot,
a gázhálózatot
a telefonhálózatot; emellett
a humán infrastruktúrában is jelentős eredményeket ért el.

A dolgozatban szereplő adatokat elsősorban a Detki Önkormányzat dolgozóinak segítségével gyűjtöttem, amelyet ezúton is köszönök. Külön köszönettel tartozom Pelle Sándor polgármester úrnak. Az adatgyűjtés során feldolgoztam a téma szakirodalmát, amely kiterjedt az Internetre is.

Dolgozatom célja, hogy konkrétan ismertessem ezen beruházásokat, illetve a település teljes infrastrukturális helyzetét. Célom továbbá, hogy közelebbről is bemutassak egy olyan mátraaljai települést, ahol az utóbbi évtizedben látványos községépítő beruházások, településszépítő tevékenységek történtek – és történnek –, s amelyek a közeli bányaművelés ellenére is vonzó településsé varázsolták Detket a térségben.

1. DETK MÚLTJA ÉS JELENE

1.1. A falu története

Detk Heves meg yében, Gyöngyös vonzáskörzetében, a Kelet-Mátraalján helyezkedik el. Területe 2809 ha. Domoszló, Aldebrő, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Ludas, Halmajugra és Markaz határolja.

A település első emlékei a népvándorlás idejéből származó szórványleletek. A község neve már az Árpádházi királyok uralkodása alatt ismertté vált. A nyelvészek szerint Detk neve egy személynévből alakult ki. Jelenlegi ismereteink szerint a falu neve először 1291-ből származó oklevélben Detk alakban fordul elő. Később Deck, Deckk, Dedki, majd 1828-ban Nagy László latin nyelvű földrajzi statisztikai könyvében Detk alakban fordul elő. Ettől az évtől kezdve ez az elnevezés használatos.

Detket a Mátraalján megtelepedő Aba nemzetségből származó Kompolthy család nyerte el 1262-ben birtokadományul a tatárjárás után IV. Béla királytól. Ezután a település a Visontai, majd az 1522-ben az Országh család kezébe került.

A török időkben a település elnéptelenedett, majd 1549-ben lakói újonnan telepedtek le. Az 1552. évi török hadjárat alkalmából a falu újból elpusztult. A következő évtizedekben lassan benépesült a település, lakói elsősorban gabonatermesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkoztak.

A török kiűzésével kapcsolatos harcok során "Detk elnéptelenedvén a pusztulásban szántóföldei elhagyattatván gyeppé váltanak".

A XVII. század végén a török felszabadító hadjárat, valamint a Thököly-féle függetlenségi harc időszakában a község és környéke állandó zaklatásnak volt kitéve, amelynek következtében 1696-ra ismét lakatlanná vált. Pár év múlva azonban a falu újra benépesedett. 1701-ben már 32 jobbágycsalád lakta a települést. A falu 1843-44-ben már 42 telekből állott.

A település lélekszámáról az első megbízható adatok 1715 és 1720-ból állnak rendelkezésünkre, amelyekből megtudhatjuk, hogy 1715-ben hat magyar jobbágycsalád élt Detken. Az 1746-os egyházi látogatás szerint Detk lélekszáma 380 fő volt.

Az elkövetkező 40 év alatt a falu lakossága csaknem megduplázódott, Hazánkban az első hivatalos népszámlálást 1784 és 1787 között tartották.1787-ben Detken már 74 házat, 132 családot, 767 lakost írtak össze, melynek oka valószínűleg a háborúktól mentes időszak lehetett.

Az ábrán nyomon követhetjük a falu lakosságának alakulását az első ismert adatoktól kezdve napjainkig.

Detk népességének alakulása (1746-1996)

Forrás: Szecskó, 1996

A diagramon látható, hogy a népesség a II. világháborúig fokozatosan növekedett, majd azóta csökken. A lakosság számában a legnagyobb csökkenés az 1949-92-es időszakban mutatkozik. Ezekben az években sokan hagyták el az országot, vagy költöztek be a közeli Gyöngyösre jobb megélhetést remélve. Ez a tendencia remélhetően megfordul, ugyanis napjainkban sokan költöznek ki a városból ebbe a szép, nyugodt kis faluba.

A községben ismegmutatkoznak azok az arányok, melyek országosan, sőt a világ más részein is tapasztalhatók, miszerint a nők várható életkora születéskor magasabb, mint a férfiaké. Ezeket az adatokat a táblázatban mutatom be.

Detk népességének nemenkénti megoszlása (1998)

	Létszám	Megoszlás (%)	Átlagos életkor (év)
Férfi	589	46,6	37
Nő	676	53,4	42
Összesen:	1265	100	39,5

Forrás: A szerző saját adatgyűjtése, 1998.

A táblázatból megállapítható, hogy a női lakosság átlagéletkora 5 évvel több a férfiakénél. Ugyanez a tény a táblázat adataiban is megfigyelhető, hiszen az időskorú népesség vonatkozásában a férfiak létszáma 55%-a a nőkének. A többi korcsoportban nincs ilyen nagy mértékű eltérés, de látható, hogy a nők létszáma 18 éves korig több a férfiakénál.

A lakosság korcsoportos bontása (1998)

Év	Férfi	Nő	Összesen
0-5	41	42	83
6-14	68	73	141
15-18	23	30	53
19-62	367	367	734
63-100	90	164	254

Forrás: A szerző saját adatgyűjtése, 1998.

A következő táblázatban a munkaképes lakosság számának alakulását jelzik a számadatok. Megfigyelhető, hogy az aktív népesség kivételével minden csoportban meghaladja a nők száma a férfiakét. Azonban a férfiak magasabb nyugdíjkorhatára miatt ez az érték az aktív csoportban a férfiak javára dől el.

A munkaképes népesség számának alakulása (1998)

Év	Férfi	Nő	Összesen
Gyermek	109	115	224
Aktív	366	331	697
Idős	114	230	344

Forrás: A szerző saját adatgyűjtése, 1998.

A II. világháborút megelőzően 1941-ben a lakosság főleg mezőgazdaságból élt. Az ábrán megfigyelhetjük a lakosság megoszlását a különböző gazdasági ágak szerint.

A lakosság foglalkoztatottsága (1941)

Forrás: Szecskó, 1996

Az 1960-as népszámlálás már mutatja azokat a változásokat, melyek a nagyfokú társadalmi átrendeződés következtében végbementek.

A lakosság foglalkoztatottsága (1960)

Forrás: Szecskó, 1996

Míg 1941-ben a lakosság majd 90%-a, addig a 60-as évekre már csak 58,9%-a foglalkozott mezőgazdasággal. Ennek oka a kollektivizálásban keresendő, valamint abban, hogy az 1950-es évek elejétől a nagy adó és beadási terhek mellett Detken is megindult a lakosság menekülése az egyéb gazdasági ágak felé. A következőkben a jelenlegi foglalkoztatottságot vizsgálom.

1.2. Munkalehetőségek Detken

Mint már bemutattam, a falu lakossága a kezdetektől fogva mezőgazdasággal foglalkozott. 1930-ban Detk határa 4880 kat. hold volt, melynek megoszlását művelési ágak szerint a táblázatban láthatjuk.

A község határa művelési ágak szerint (1930)

szántó	3901 kh
kert	61
rét	293
szőlő	76
legelő	316
erdő	8
terméketlen	266

Forrás: Ladányi, 1936

A lakosság főként búzatermesztésből élt, melyet a természeti adottságok tettek lehetővé. A búza mellett legnagyobb területen zöldtakarmányt, kukoricát, kisebb területen árpát és sok lencsét termelt.

A falu pénzügyi életének fejlődést szolgálta az 1913-ban létrehozott Detk és Vidéke Hitelszövetkezet, mely egészen a 40-es évekig működött. 1958. szeptember 10-én megalakult a Detki Takarékszövetkezet, mely jelenleg is tevékenykedik, és 5 településen kirendeltséget üzemeltet.

Napjainkban Detken még mindig jelentős munkalehetőséget teremt a mezőgazdaság. A Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet 1992 óta működik jelenlegi formájában, 3000 ha-on gazdálkodva. Alaptevékenysége a növénytermesztés és az állattenyésztés, ezenkívül jelentős a szőlő- és borászati ágazat is.

A növénytermesztésen belül jelentős a gabonatermesztés a kukorica és a napraforgó ágazat mellett. A gabonát exportra termelik, Oroszországba és Nyugat-Európába értékesítenek.

A borfeldolgozás is jelentős ágazat. Pincészetet tart fenn a község helyben, valamint Gyöngyöstarjánban. A bort a volt Szovjetunió területére exportálják. Az állattenyésztési ágazat is jelentős. A tehenészeti ágazatra alapozva fejlett fejőüzemet alakítottak ki. Az előállított tejet a gyöngyösi tejüzemben értékesítik.

A legjelentősebb munkahelyteremtő a térségben – és a községben is – a Mátrai Erőmű Rt. A detkiek 70%-a dolgozik itt. Mióta ez a cég jelen van a közeli Visontán, sok káros környezeti hatása mellett (légszennyezés, lakóépületek megrepedése, talajvízproblémák, stb.) jelentős pozitívum, hogy megszűnt a munkanélküliség.

Sajnos, a lignitkitermelés térhódítása folytán a bánya területe napjainkban is tovább terjeszkedik, fogalmazhatunk úgy is: a községet mintegy "körül-folyta" a kitermelés.

Kép

A Mátrai Erőmű RT. természetesen megpróbálja enyhíteni azt a kárt, amelyet az itt élő embereknek okozott, füstpénz és bányakár fizetésével. Az Erőmű hivatalos adatai két évvel ezelőtt azt mutatták, hogy a legtöbb szennyezés Detket éri, ezen idő óta kapja a község a füstpénzt Sajnos, ezek a kompenzációs megoldások nem javítják e gyorsan fejlődő, virágzó kis község környékének arculatát.

Remélhetőleg a bányaművelés befejeztével és a rekultiváció elvégzésével a község tágabb környezete is előbb-utóbb kedvező arculatot mutat az arra tévedő idegen számára is.

Másik jelentős munkalehetőség a Detki Keksz Kft., mely a település szempontjából – sajnos – nem detki székhelyű, Halmajugrán működik. Detket és a közvetlen környéket figyelembe véve a Mátrai Erőmű Rt. mellett ez az egyik legjövedelmezőbb vállalkozás a térségben. A kft. ugyanis az ország 3 legnagyobb keksz-üzeme közé tartozik, termékei mind a hazai, mind a külföldi piacon megtalálhatók.

Az ötödik nagy munkahelyteremtő lehetőség a közeli városban, Gyöngyösön adódik, ez a lakosság kb. 10%-át érinti. Összefoglalva napjaink munkahelyteremtő lehetőségeit, az alabbi ábrát rajzolhatjuk meg:

A detki lakosok munkalehetőségei (1998)

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

Az átlagkeresetek alakulása szerint a Mátrai Erőmű RT. dolgozói napjainkban átlagosan 45-50.000 Ft-ot keresnek havonta, ehhez még hozzájárul az a villanyszámla kedvezmény is, amelyet az Erőmű ad dolgozóinak. A többi lakos 25-30.000 Ft-ot keres átlagosan, a már korábban felsorolt munkahelyeken.

2. DETK KÖZSÉG GAZDÁLKODÁSA

A rendszerváltást megelőzően Detk nem gazdálkodott önállóan: Detk, Halmajugra és Ludas irányítását közös tanács látta el. 1990-ben azonban a korábban összevont irányítású apró települések lehetőséget kaptak az önálló kormányzásra. 1990. október 1-én Detken is megalakult az Önálló Önkormányzat, amely azóta a község infrastrukturális beruházásait önerőből, saját forrásokból finanszírozza.

A község költségvetésének alakulását a rendszerváltás óta a táblázatban követhetjük nyomon.

Kép

Detk költségvetése 1991-1997 között (adatok eFt-ban)

	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997
*Bevételek*
Saját	1.984	15.420	18.125	32.326	46.037	68.377	94.038
Állami hozzájárulás	15.019	16.955	19.759	24.400	22.846	27.513	26.744
Átvett pénzeszk.(TB)	4.490	5.850	5.409	6.646	6.278	77.221	9.133
Egyéb átvett pénzeszk.	746	6.237	28.150	23.390	17.473	4.124	29.971
Összesen	26.182	44.462	71.443	86.762	92.634	107.736	159.886
*Kiadások*
Működési költség	23.445	31.312	49.469	46.552	69.896	72.500	86.553
Fejlesztési költség	1.603	9.886	12.657	29.544	19.004	15.375	25.297
Összes költség	25.048	41.198	62.406	76.096	88.899	87.875	111.832

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

A fenti táblázatból megállapíthatjuk, hogy a község bevételei majdnem a duplájára növekedtek 1992-ben az előző évihez képest. Ennek egyik oka az lehetett, hogy 1991-ben a korábbi közös tanács megosztott vagyonát láthatjuk, melyet – mint korábban már említettem – a három község között kellett igazságosan megosztani. Az 1992. évben azonban a bevételek növekedése mögött az rejlik, hogy 1992. január 1-től bevezették az iparűzési adót és más helyi adónemeket, melyek jelentősen növelték a község vagyonát, lévén sok nagy- és kisvállalkozó működik Detk bel- és külterületén (pl. a már említett Mátrai Erőmű Rt.) Az is látható, hogy a település bevételei minden évben jelentősen növekedtek. Ennek oka, hogy évről-évre több vállalkozó jelent meg a faluban, amelyek növekvő bevételeket eredményeztek az önkormányzat számára.

A továbbiakban a bevételek és a kiadások alakulását vizsgálom.

2.1. Bevételek alakulása

Az önkormányzatok (és minden más gazdálkodó egység) a bevételekből próbálják fedezni a kiadásaikat; két fő forrása van: az állami támogatás és a saját bevételek.

2.1.1. Állami támogatások

Az önkormányzatok a településen élő lakók száma után támogatást kapnak. A község vezetése ezekből a bevételekből próbálja finanszírozni az önkormányzat működési költségeit: az alapegészségügy, az oktatás költségeit. Ezen kívül az állam segítséget nyújt a közművek létesítéséhez is.

1994-ben a detki önkormányzat céltámogatásként 1.340.000 Ft-ot kapott, melyet fogászati gép megvásárlására fordítottak. Ugyanebben az évben 2.295.000 Ft hitelt használtak fel a falu a gázhálózatának kiépítésére, melyből 1.972.000 Ft-ot még 1994-ben törlesztettek, majd a következő évben a fennmaradó összeget is visszafizették az államnak (ez nem terhelte meg nagyon a község költségvetését).

2.1.2. Saját bevételek

Az önkormányzati bevételek másik fontos részét képezik a saját bevételek, melyek a helyi adókból és az egyéb átvett pénzeszközökből származnak.

A saját bevételek között jelenik meg az SZJA önkormányzatoknál maradó része. Ennek összege minden évben változik, mértékét évenként az Országgyűlés állapítja meg.

Az egyéb átvett pénzeszközök a korábbi év gazdálkodásának eredményét jelentik, melyet mindig a következő évben fordítanak fejlesztési és beruházási célokra.

A helyi adók az építményadóból, a telekadóból, a magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adójából, valamint a helyi iparűzési adóból tevődik össze.

Detk község 1991-ben a helyi iparűzési és a vállalkozók kommunális adóját vezette be, a többi, magánszemélyeket terhelő adókat nem vetette ki – amelyet a lakosság nagy megelégedéssel fogadott. Ez idő óta az önkormányzat újabb adónemeket nem vezetett be, és a közeljövőben sem tervezik azt. Az 1997. évi adóbevételeket (iparűzési és a vállalkozások kommunális adójának arányát) az ábrán szemléltetem.

A helyi adók összetétele (1997)

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

A vállalkozók kommunális adója – mint az előző diagramból is látható – csak kis hányadát teszi ki a Detken bevezetett helyi adóknak. A helyi iparűzési adó a vállalkozók nettó árbevételének 1,4%-át jelenti, melyet a község belterületén működő vállalkozások (pl. fodrászat, élelmiszerbolt, cukrászda stb.), valamint a közterületen működő nagy cégek (pl. Mátrai Erőmű RT.) fizetnek.

A bevételek alakulását a rendszerváltás óta eltelt időszakban az ábra szemlélteti.

A bevételek alakulása (1991-1997) (%)

Forrás a szerző saját adatgyűjtése

Az ábrán jól látható a már korábban bemutatott saját bevételek részarányának fokozatos és jelentős növekedése. Míg 1991-ben még csak alig az 1/5-ét tette ki a az összes bevételnek a saját bevételek részaránya, addig ez 1997-re már majdnem 60%-ra növekedett, mialatt az állami támogatás részaránya visszaesett.

A társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök részaránya is csökkent valamelyest, azonban ez a tendencia az utóbbi években megállt (jelenleg stagnál). Ezt a bevételt az önkormányzat az egészségügyi intézményhálózat működtetésére fordítja.

Az egyéb átvett pénzeszközök – mint ahogy korábban is említettem – nagyfokú ingadozást mutatnak a korábbi év gazdálkodásának eredményességétől függően. Az azonban megfigyelhető, hogy ez a bevételfajta minden évben jelen van a falu költségvetésében, tehát a község minden évben eredményesen gazdálkodik azon nagyfokú fejlesztések ellenére is, melyeket majd a későbbiekben ismertetek.

1996-ban pl. érezhető csökkenés mutatkozik az egyéb átvett pénzeszközök terén (18,86%-ról visszaesik 3,83%-ra), melynek oka abban rejlik, hogy a község 1995-ben végezte el a gázberuházást, s ezáltal eredménye jelentősen csökkent – de még mindig pozitív előjelű maradt.

2.2. Az önkormányzat kiadásai

A kiadások két nagy csoportba sorolhatók:

fejlesztési és
működési kiadásokra.

Az ábra a kiadások arányának alakulását szemlélteti.

A kiadások alakulása (1991-1997)
Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

Az adatok azt mutatják, hogy a kiadások jelentős részét a működési költségek képezik, azonban míg fejlesztési célú kiadás 1991-ben szinte nem is volt, 1994-ben majdnem elérte az összkiadás 40%-át. Ez a tény azzal magyarázható, hogy a község ekkor kezdte kiépíteni a gázhálózatot. 1995-től a kiadások megoszlása stagnál, melynek oka, hogy az önkormányzat nem végzett nagyobb beruházást.

A működési költségek Detken az alábbiakból tevődnek össze (a teljesség igénye nélkül):

a községben dolgozók bére,
intézmények fenntartási költségei (vízdíj, villanyszámla),
közvilágítás,
tankönyvtámogatás diákoknak,
közgyógyellátás a rászorulóknak,
szociális támogatás (amely a 10 mFt-ot is eléri),
alapítványok támogatása, stb.

A fejlesztési költségek a következőek voltak a vizsgált időszakban:

út-, járdaépítés,
templomfelújítás,
parkok rendbentartása,
buszmegálló építés,
emlékmű létesítés,
játszótér kialakítása,
fénymásoló vásárlás,
temetői kerítésépítés,
üdülővásárlás (Mártély, Balaton),
tornacsarnok kialakítása,
mikrobusz vásárlás, stb.

3. AZ INFRASTRUKTÚRA FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Infrastruktúrán valamely terület társadalmának működését és termelését közvetlen elősegítő berendezések, létesítmények összességét értjük. Ide tartoznak általában az út-, vasút- és távközlési hálózat, valamint a közmű és energiaellátó rendszerek, a lakásállomány, az egészségügy, az oktatás intézményei, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat elemei is. (Britannica Hungarica 1997)

Más megfogalmazások szerint az infrastruktúra a természetes ökológiai rendszereken "kívüli", valamennyi ember alkotta szociális és műszaki rendeltetésű létesítmények, intézmények és a hozzá tartozó szervezetnek – szolgáltatásnak – olyan összefüggő rendszere, amely adott területen-településen

közvetlenül meghatározza az életkörülményeket,
befolyásolja a szellemi és a fizikai termelőmunka színvonalát.

A települési, térségi infrastruktúra rendszere a következő alrendszerekből áll:

a műszaki infrastruktúra, amely a közlekedés, a hírközlés, a vízgazdálkodás és az energiaellátás hálózati rendszereit, azok műszaki-fizikai sajátosságait foglalja magába;
a humán infrastruktúra, amely az egészségügy, az oktatás, a művelődés, a szociális ellátás, a lakás, az államigazgatási és önkormányzati intézmények rendszereinek összessége;
az emberi környezet védelmével, alakításával összefüggő létesítmények rendszere, amely mind a humán, mind a műszaki infrastruktúra rendszerekhez kötődik, azok kiegészítő elemei.

Mindezek figyelembevételével vizsgálom Detk község infrastruktúrális rendszerét.

4. A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA

4.1. Az ivóvízhálózat

4.1.1. Ivóvízhálózat kiépítése

A falvak vízellátása szempontjából Magyarország a legelmaradottabb országok közé tartozik Európában. A lakosság ivóvízzel való ellátása közösségi, állami feladat.

Az Önkormányzati törvény is kötelező feladatnak minősítette az egészséges ivóvíz biztosítását, így az állami fejlesztési források jelentős részét fordították erre a célra hazánkban, amely elsősorban a falvakat érintette.

Detk község lakossága évszázadok óta ásott kutakból nyert vizet. Az 1930-as évek elejére azonban kiapadtak a faluban lévő kutak, ezért újra felmerült a vízellátás kérdése. 1937 nyarán egy artézi kutat fúrtak, mely mellé fürdőt is terveztek, ez azonban nem valósult meg. Ez a kút sokat segített a jó vízellátásban, de teljes megoldást nem hozott.

1968-ra egy törpe vízmű épült; új kutat fúrtak, és egy hidroglóbuszt állítottak fel. Ennek a fejlesztésnek az alapját a Mátraaljai Szénbányák 1 MFt-os kártérítése jelentette, ugyanis a bányaművelés hatására a kutak vize kiapadt.

1970-ben Detk-Visonta térségében félregionális vízmű kiépítését kezdték el. Az elkészült vízmű kapacitása jelenleg 2500 m³/nap.

1983-ban üzemelték be a detki vízbázisra alapozva a Detk-Halmajugra-Visonta kistérségi vízművet.

A kiépített vízhálózat és a lakossági rácsatlakozások alakulását a táblázat alapján követhetjük nyomon.

A vízbekötések számának alakulása 1970-1997

Év	Vízhálózat hossza (km)	Bekötések száma
1970	n.a.	33
1980	n.a	49
1982	7,2	356
1986	7,4	430
1990	7,4	480
1991	9,0	480
1993	9,9	480
1995	9,9	486
1996	9,9	495
1997	9,9	499

Forrás: KSH évkönyvek 1970-1997

1996-ban a vezetékes vízellátás 94%-os volt, 1 évvel később az 508 lakás 96%-ában lehetett vízhez jutni. A magyarországi statisztikai adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a hálózatra kapcsolt lakások tekintetében az országos ellátottsági mutató 89,1%-ával szemben Detken ez az arány 96%-os nagyságrendű. Ez az érték nyugat-európai színvonalat jelent.

Az ábrán, melyen a köztéri kifolyók számának alakulását mutatom be, látható, hogy kezdetben fokozatosan növekedett ezek száma, az utóbbi években ez csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka abban rejlik, hogy egyre több lakás kapcsolódott be a vízhálózatba, ily módon a köztéri kifolyók szükségtelenné váltak.

Köztéri kifolyók számának alakulása (1987-1997)

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

A jövőben várhatóan a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások számában várhatóan már nem fog jelentős emelkedés bekövetkezni, hiszen aki erre igény tartott, az ezt már megvalósította.

4.2. A gázellátás

4.2.1. A kezdeti lépések

A földgáz viszonylagos olcsósága folytán jelentősége a fűtőanyagiparban az utóbbi évtizedekben erősen megnőtt. Magyarországon az infrastruktúra elemei közül a vezetékes gázellátottság növekedett a legdinamikusabban az elmúlt években. 1990-ig csak 454 település, 1995 végére már 1449 település volt bekapcsolva a földgázhálózatba, amely az összes település 46%-át jelenti. Heves megye falvaiban és a detki térségben is ez a folyamat zajlott le.

A földgázhálózat megépítése, bekapcsolódása Detk energiagazdálkodásába olcsóbbá, környezetkímélőbbé tette a fűtést. Ezek mellett a lakosság számára kényelmes, egyszerű és korszerű fűtési lehetőséget jelent, melynek használatával még időt is megtakaríthatnak.

A gázfűtés mellett Detken sokan alkalmazzák még az elektromos árammal való fűtést, ugyanis a lakosok jelentős hányada dolgozik a Mátrai Erőmű Rt.-nél, ahonnan ezek a dolgozók kedvezményesen kapják az áramot.

A háztartási tüzelőolajjal való fűtés kiveszőben van, ugyanis az olaj ára meglehetősen magas. A községben lakók közül jelenleg már nem is fűtenek ezzel a tüzelőanyaggal.

Az egyes tüzeléstechnikai lehetőségek jelenleg a községben az alábbi módon használatosak:

Tüzelési módok Detken (1998)

Forrás: a szerző adatgyűjtése

1994 tavaszán, amikor is lehetőség nyílt a gázhálózat kiépítésére, a község önkormányzata pályázatot írt ki a kivitelezésre. A pályázatra 3 cég nyújtotta be ajánlatát: az érdi székhelyű Grundomat Kft. és két budapesti illetőségű vállalkozás. A versenytárgyalás során a Grundomat Kft. nyerte el a pályázatot.

1994-ben az önkormányzat 2.295.000 Ft hitelt vett fel a gázberuházás megvalósítására. Ez nem jelentett nagy megterhelést a község gazdálkodására, ugyanis még ugyanebben az évben törlesztettek 1.972.000 Ft-ot. A következő évben a fennmaradó összeget is visszafizették, amelyre már a 2.1. fejezetben is utaltam.

4.2.2. A kivitelezés

1994. augusztus 1-én kezdődött meg a gázhálózat kiépítése. A legelső alkalommal a lakosok 67%-a nyújtotta be igényét a gáz bevezetésére. A detkiek az önkormányzattól 10.000 Ft hozzájárulást kaptak, így a teljes bekötés a családoknak 37.000 Ft-ba került (gázcsonk). A családok a beruházáshoz 15% állami támogatást igényelhettek, melyet a befizetett összegből vissza is kaptak.

A rendszer hamarosan el is készült, a beruházás összesen 54 MFt-ba került, amelynek kb. ¹/₃-át a lakosság, ²/₃-át pedig az önkormányzat saját forrásból, ill. hitelből finanszírozta. Az 1995. január 20-án 15.50-kor készült felvétel (2. sz. melléklet) a gázláng fellobbanását örökítette meg a községben.

Az ábrán a gázbekötések számának alakulását figyelhetjük meg.

A diagram adatai alapján megfigyelhető, hogy a gázbekötések száma 1998-ban az előző évekhez képest jelentősen megnőtt, melynek oka az lehetett, hogy az emberek ráébredtek, mennyivel korszerűbb és egyszerűbb fűtési mód a gáz, a megszokotthoz képest.

A gázbekötések számának alakulása (1995-1997)

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

4.2.3. A jelenlegi helyzet

1998-ban a gázcsonk-bekötések költsége 60.000 Ft-ba kerül, melyhez az önkormányzat 10.000 Ft támogatást nyújt a lakosoknak. Emellett – mint korábban is – 15%-os állami támogatás is visszaigényelhető a lakosság számára.

Jelenleg a község 508 lakásából 500-ban van lehetőség a gázvezeték bekötésére, de csak 281 lakásba van ténylegesen bevezetve a gáz, 68 lakásban pedig csak gázcsonk van. Ennek %-os értékeit az ábrán mutatom be.

Várható, hogy ez utóbbi háztartásokban belátható időn belül elvégzik a teljes bekötést is, és arra is számítani lehet, hogy a közeljövőben több család is csatlakozik e korszerű fűtési módhoz (az Erőmű által biztosított kedvezményes villanyáram ugyanis még mindig drágább, mint a gázfűtés). Megjegyzem, hogy az önkormányzat a község intézményeiben is szintén ezt a fűtési módot építette ki az utóbbi években.

Gázellátottság Detken (1998)

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

4.3. Villamos energiaellátás

A lakosság villamos árammal való ellátása a legalapvetőbb szolgáltatások közé tartozik. Általában elmondhatjuk, hogy a falu modernizálásának egyik alapvető tényezője a villamosítás, mely a település gazdasági, kulturális életére nagy hatással volt.

Detk villamosításának gondolata először 1920-ban vetődött fel, mikor felfedezték, hogy a község területe alatt lignittelepek vannak. A fejlesztés azonban még évekig váratott magára, egészen addig, míg a falu vezetősége szerződést nem kötött a Heves Megyei Villamossági RT-vel az áramszolgáltatás érdekében.

1931-ben végre kigyulladt a villany Detken. A képviselőtestület 1932. november 15-i ülésén felhívta a lakosság figyelmét, hogy minél többen vezessék be a villanyt.

1945-ig 2500 m villanyvezeték épült és 22 db közvilágítási lámpát szereltek fel. A falu teljes villamosítása 1961-re fejeződött be. Jelenleg a községben minden lakásba be van vezetve a villanyáram. Az utóbbi években sor került a közvilágítás korszerűsítésére is. Az önkormányzat egy évi "villanyszámlája" 1.250.000 Ft, amely a karbantartási költségeket is tartalmazza (kb. 20%).

4.4. Közlekedés, hírközlés

4.4.1. Úthálózat kialakítása

A község történetében, életében mindig is fontos szerepet játszottak a helyi utak. Ezek hosszú időn keresztül csak földutak voltak, melyekre esetenként kavicsot szórtak.

Az utcák kiépítése lépésről lépésre történt, az utak fenntartása azonban nagy gondot okozott. Detken 1945-ig mindössze 3700 m út volt kőburkolatú, 3800 m pedig földút. Betonjárda 1945-ig nem épült.

Külön kérdés volt a hidak építése, mivel a községet átszeli a Bene-patak. A Bene-patakon 1813-ban és 1870-ben építették a ma is meglévő, műemlék hidat. 1993 április 23-án új, fából készült faragott gyaloghidat szenteltek fel a Bene-patak felett. Ez az önkormányzatra 1.148.000 Ft terhet rótt, melyet saját erőből finanszírozott.

A község járda- és kőburkolatú útjainak építése 1955-től kapott nagyobb lendületet, amikor bevezették a községfejlesztési hozzájárulást. Ezt megelőzően a községet – a járdaépítés terén – az utolsók között tartották számon a környéken. 1953-ban kb. 2 km új járda épült. A fejlődést mutatja, hogy 1964-ben már 3720 m² kiépített gyalogjárót használhattak a helyi lakosok.

A következő nagyarányú fejlesztéseket a rendszerváltás utáni években hajtottak végre a közutak mentén, így például:

útfelújításokat végeztek,
korszerűsítették a közvilágítást,
köztéri padokat állítottak fel,
parkolókat hoztak létre.

1996-ban Detken már az összes önkormányzati belterületi út – mely 11 km – csaknem teljesen aszfaltozva és portalanítva áll a lakosság rendelkezésére.

Érdekes összehasonlításként meg kívánom jegyezni, hogy az országos statisztikák szerint hazánkban az önkormányzati utak csak 68%-ban burkoltak!

A járdahálózat kiépítettsége 100%-os. A 14. sz. ábrán a földes és a burkolt út arányát mutatom be 1996-ban.

A burkolt és a földes út aránya (1996)

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

Detken különös jelentőséggel bír az esztétikus, szép falukép. Ezért az önkormányzat fontosnak tartja, hogy az utak egy részét a frekventált helyeken díszburkolattal fedjék le (pl. az emlékművek környékén egy részük már el is készült).

A tömegközlekedés Detk és a közeli Gyöngyös között nagyon jónak nevezhető. A két település között 14 járatpár (autóbusz) közlekedik naponta, ezáltal lehetővé vált, hogy a lakosok kora hajnaltól késő estig elérjék otthonukat és munkahelyüket.

Itt említem meg, hogy a községben 1995-ben két különleges szépségű – a faluképet is meghatározó –, fából készült autóbuszmegállót állítottak.

A község vezetői fontosnak tartják azt is, hogy a faluban élő és az ott átutazók tudhassák, hogy a nevezetességeket, épületeket, utcákat merre találhatják. Ezért színvonalas, piktogramokkal ellátott, útjelző táblákat állítottak fel a település több pontján.

4.4.2. A posta

Detk községben e század elejéig nem működött postahivatal. A legközelebbi posta 1871-ig Gyöngyösön volt, ahonnan küldönc útján kapták meg a detkiek a leveleiket. 1888-ban felmerült ugyan a postahivatal kérdése is, azonban sokáig nem történt előrelépés ez ügyben.

1906-ban a Magyar Királyi Posta és Távirdaigazgatóság javaslatára fiókpostahivatalt állítottak fel a faluban. 1910 április 1-én megnyílt a helyi Királyi Postahivatal.

Telefon és távíró állomás azonban az 1930-as évekig csak a szomszédos Ludason működött, mivel itt volt a legközelebbi vasútállomás. Hiába kezdeményezte már 1910-ben az alispán a helyi előljáróságnál ezt az ügyet, az első telefont Detken csak 1934 nyarán kötötték be.

4.4.3. A telefonhálózat kiépítése

A hírközlésben nagy jelentőséggel bír a telefonhálózat megléte. A magyarországi városokban és falvakban a telefonhálózat a nyugat-európai normákhoz képest igen elmaradott volt egészen az 1980-as évekig, ezért égető problémát jelentett annak kiépítése, amely által komoly lakossági igényeket is teljesítettek.

A községet 1986-ban bekapcsolták ugyan a crossbar távhívó rendszerbe, de ekkoriban gyakorlatilag csak a közületi előfizetők és igen kevés magánszemély juthatott telefonvonalhoz.

A valódi megoldást azonban a gyöngyösi digitális telefonközpont átadása jelentette, amelyre 1993 szeptemberében került sor. Ezt követően vált csak lehetővé a környező településeken lévő alközpontok rácsatlakoztatása az országos hálózatra.

Mint már említettem, 1993-ig egyéni telefon-előfizetők alig jutottak készülékhez. A táblázatban azonban már nyomon követhetjük a telefon-előfizetők számának változását. Megfigyelhető, hogy 1994-ben több mint ötszörösére (564%-kal!) növekedett az előfizetők száma. Azóta is évről-évre folyamatos emelkedés tapasztalható: 1998-ra csaknem megduplázódott az 1994-es ugrásszerű emelkedés is.

A telefon-előfizetők számának változása (1991-1998)

Év	Előfizetők száma
1991	28
1992	28
1993	28
1994	158
1995	215
1996	219
1997	261
1998	300

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

Megállapítható továbbá az is, hogy 1996-ban kisebb arányú volt a növekedés, melynek oka azonban abban kereshető, hogy a lakosok ezekben az években (1995-96) végezték a legtöbb gázbekötést, s ez jelentősen megterhelte a családi költségvetést.

Jelenleg a község telefon-ellátottsága az összlakosságot tekintve 60-65%-os, amely tulajdonképpen az országos távközlési infrastruktúrális beruházásokkal egyenes arányban növekszik – kielégítve ezzel a jelentős fizetőképes igényeket.

5. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA

5.1. Az egészségügyi hálózat

Detk – kistelepülés lévén – nem rendelkezett mindig megfelelő egészségügyi intézményi háttérrel. A II. világháborúig a távolabbi Karácsondon lehetett felkeresni a körorvost és a gyógyszertárat.

A 1945. után vált fontossá az a szemlélet, hogy a vidéki betegek helyben is megtalálhassák az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat. Ekkortól dolgozott a településen egy orvos, valamint egy községi alkalmazott szülésznő. 1950-ben Detk körorvosi székhellyé vált.

1977-ben egészségügyi kombinátot létesítettek a faluban, melyben általános orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, anya- és csecsemő védelmi rendelő, gyógyszertár, valamint szolgálati lakás kapott helyet.

A háziorvosi szolgálattal kapcsolatban megjegyzem, hogy a háziorvosi praxisok területi megoszlása egyenlőtlen hazánkban. Az 1500-nál nagyobb lélekszámú településeken az a jellemző, hogy több helyben lakó orvos is rendel, míg a kis és aprófalvak többségében ún. kihelyezett rendelés működik a hét bizonyos napjain.

Ennek ellenére Detk, mint kistelepülés (több mint 1200 fő) önálló háziorvosi szolgálattal rendelkezik, mely feladatot jelenleg 1 orvos és 2 szakasszisztens látja el. A betegek száma 2144 fő, ez mutatja, hogy a szomszédos településekről is érkeznek betegek.

Házi szociális gondozás is működik a községben. Ezt a betegek számára fontos teendőt Detk Ludassal együtt közösen tartja fenn és 1 védőnőt foglalkoztat.

1995 februárjától a községben gyermekorvosi rendelő nyílt. Tulajdonképpen ezóta nyílt lehetőség arra, hogy az orvosok szakosodhassanak a faluban, elősegítve ezzel a hatékonyabb gyógyítást. A gyermekorvos a községben heti 3 alkalommal rendel.

Fogorvos 1974 óta rendel a községben, mely a detki lakosokon kívül a közeli Ludas, Halmajugra és Nagyfüged betegeit is ellátta.

1991-ben új fogorvos került a községbe, azóta is ő végzi a betegek gyógyítását. Detken iskolafogászat is működik, ugyanis fontosnak tartják, hogy a falu lakosait már gyermekkorban az egészséges életmódra szoktassák. A fogorvos a hét minden napján fogadja betegeket a községben, 1 szakasszisztens segíti munkáját.

Érdekes megjegyeznem, hogy a rendelőnek 5044 (!) páciense van – amely szám egyértelműen jelzi a térségi feladatok ellátását is.

Gyógyszertár már 1977 óta működik községben, mely Ludas, valamint Halmajugra lakóit is kiszolgálja. 1996-ban új gyógyszertár nyílt Detken. A "Szent György Patika" – amely nevét a falu védőszentjéről kapta – napi 4 órában áll a betegek rendelkezésére, az orvosi rendelési időhöz igazodva.

5.2. Kereskedelem és pénzügyek

5.2.1. Az üzlethálózat és szolgáltatások

Detk község üzletekkel jól ellátott település. Az 1998-ban működő kereskedelmi és egyéb egységeket a táblázatban kísérhetjük figyelemmel.

Detk üzlethálózata (1998)

Üzlet, szolgáltatás	Száma (db)
Élelmiszer- és vegyesbolt	5
Italbolt	4
Cukrászda	1
Virágbolt	1
Fodrász	1
Üzemanyagtöltő állomás	1
Felvásárló telep, – ebből: termény- és tápbolt	2 1
Gázcseretelep	2
Autófényező	1
Villanyszerelő	1
Összesen:	20

Forrás: a szerző saját adatgyűjtése

A táblázat sorait elemezve megállapítható, hogy, az élelmiszerboltok számát (és elhelyezkedését) tekintve a település perifériáján lakó emberek alapvető élelmiszerekkel történő ellátását is meg tudják oldani a községben.

Ugyanakkor megjegyzem, hogy a községben működő üzletek közül feltűnően nagy számban (az összes üzlet 20%-a) vannak jelen az italboltok. Véleményem szerint ezek számát célszerű lenne csökkenteni, vagy a boltokat más profilúvá átalakítani.

Megemlítem továbbá azt is, hogy üzemanyagtöltő állomás ugyan van a községben, de sajnálatos módon hosszabb ideje nem működik. Így áll elő az a helyzet, hogy a detkiek legközelebb Gyöngyösön (24 km), Abasáron (21 km), vagy Kápolnán (13,5 km) tankolhatnak.

5.2.2. Pénzintézeti szolgáltatás

A piacgazdaság elemi feltétele a pénzmozgások és a pénzintézeti szolgáltatások kiépített rendszerének működtetése. Az alapvető pénzintézeti szolgáltatásokhoz a kistelepüléseken élőknek is hozzá kell jutniuk.

A községben már 1913-ban megalakult a Detk és Vidéke Hitelszövetkezet, amely az egészen az 1940-es évekig segítette a lakosságot.

A pénzintézeti szolgáltatások jelenleg a Detk és Vidéke Takarékszövetkezetnél vehetők helyben igénybe, mely 1958-ban alakult. 1992-ben 3300 tagot számlált, fiókjainak száma 5 volt.

Itt említem meg, hogy a takarékszövetkezet mellett a helyi postahivatalban is van betétgyűjtési lehetőség.

5.3. Oktatás, művelődés, sport

5.3.1. Oktatás

Az általános iskolai oktatás nevelés ill. az óvodáztatás a települési önkormányzatok számára kötelezően előírt közfeladat, melynek az önkormányzatok önálló intézményt működtetve, intézménytársulást léte-sítve, vagy nem saját fenntartású intézmények szolgáltatásainak igény-bevételével tehetnek eleget. A hazai települések egynegyedében – a Dunántúl és ÉK Magyarország aprófalvas településein – nem önálló intézményben oldják meg az oktatási feladatokat.

Detk község is ezek közé az ún. "befogadó önkormányzatok" közé tartozik, ugyanis a ludasi felső tagozatos gyerekeket is ebben a községben oktatják.

Az általános iskolában 8 tanterem működik, 13 pedagógus oktatja a gyerekeket. A községben tanuló gyerekek számának alakulását az ábrán kísérhetjük figyelemmel.

A detki általános iskola tanulóinak száma (1970-1997)

Forrás: KSH évkönyvek

Az általános iskolás gyermekek száma 1971-ig fokozatosan növekedett (az országos tendenciáknak megfelelően), ez a növekedés azonban megállt, sőt jelentős csökkenés is megfigyelhető. Az 1991-es létszámhoz viszonyítva 1994-ben – amely mélypontnak tekinthető – már csak 70%-nak megfelelő létszámú gyermek tanult a detki iskolában. Azóta a létszámban enyhe emelkedés tapasztalható. Ez a tendencia összefüggésben áll azokkal a népességalakulási adatokkal, amelyeket az 1.1. fejezetben már bemutattam.

A 8 tantermes iskolában átlagosan 1 osztályba 15-16 gyermek jár, amely az oktatás szempontjából igen kedvező.

Az oktatás fejlesztése terén nagy előrelépést jelentett, hogy 1997-ben 5 db számítógéppel szerelték fel az iskolát. Ezáltal az 1997-98-as tanévtől kezdődően lehetővé vált a számítástechnika oktatása is Detken. Időközben megvalósult a nagy álom: az iskolában elérhetővé vált az InterNet is.

A tervek között szerepel, hogy az iskola tetőzetét az elhasználódás miatt lecserélik.

A tehetséges gyermekek továbbtanulásának segítése céljából létrehozták a "Detki Tanulók Támogatására" alapítványt, amellyel lehetővé vált mind a középiskolákban, mind pedig a főiskolákon, egyetemeken tanuló detki diákok anyagi támogatása. Emellett az iskola is segíti a tanulóit: 1996 óta a "Tehetséges Gyermekeinkért Detk" Alapítvány keretében.

A községben 50 férőhelyes óvoda is működik, ahol 4 óvodapedagógus és 2 dajka foglalkozik a gyermekekkel.

5.3.2. A sportcentrum kialakítása

A rendszerváltást követő években a vidéki községekben is egyre fontosabbá vált a sportolás kérdése. Detk lakosságának, a diákoknak és tanárainak igényévé vált egy tornacsarnok kialakítása a sportolási lehetőségek biztosítására.

1994-ben a detki képviselőtestület döntött a tornaterem létrehozásának kér-déséről, mely szerint a falunak 18×35 m nagyságú épület felelne meg legin-kább, melynek kivitelezésére pályázatot írtak ki. Az építkezést 1995-ben kezdték meg.

1997. október 1-én a polgármester letette a tornacsarnok alapkövét. A 80 millió Ft-os beruházást az önkormányzat önerőből végezte. Az átadás 1998. augusztus 20-án volt, így a gyerekek a hamarosan induló tanév óráit már a korszerű épületben kezdhették. Az ábrán az elkészült tornatermet mutatom be.

A tornacsarnok átadásával a sportcentrum első lépcsője valósult meg. A községben ugyanis a tervek között szerepel egy uszoda megépítése is, ahol a tervek szerint 2 gyermek és egy 25 m-es, 8 pályás úszómedence lesz. Ez a községben strandként is fog üzemelni, mely fölé a téli hónapokra sátortetőt szeretnének majd építeni, ezáltal biztosítva a folyamatos sportolást.

Kép

Az uszodába a községben található 67° C-os termálvizet szeretnék majd forrásként használni. Az építkezést várhatóan az ezredforduló táján kezdik majd el. A beruházás várhatóan – a jelenlegi árak mellett – mintegy 40-45 mFt-ot emésztene fel, melyet az önkormányzat saját forrásaiból szeretne előteremteni.

5.3.3. Sport és szabadidős tevékenységek

Több sportág is működik eredményesen a faluban. Talán a legnagyobb sikereket az ökölvívásban értek el: több megyei bajnok is kikerült az detki lakosok közöl. Többször rendeztek megyei bajnokságot is a községben. Sajnos, a detki box-klub megszűnt.

A legnépszerűbb sportág a községben a labdarúgás. A csapatok (ifjúsági és felnőtt) a körzeti bajnokság középmezőnyébe tartoznak.

Lövészklub is működik Detken, ám jelentősebb sikerek még váratnak magukra.

Jelentőséggel bír a községben a Tarnóca Horgászegyesület. Az egyesület 3 patakot ápol folyamatosan: a Bene-, a Tarnóca- és a Nyiget-patakot. Folyamatos mederrendezés, területrendezés történik e folyóvizek mentén. A környék kellemes kirándulóhelyet jelent az itt és a távolabb élők számára. Évente 2-3 alkalommal 600-650 kg halat telepítenek a patakokba: pontyot, süllőt, csukát és egyéb halakat is.

A detki lakosok fontosnak tartják, hogy azt, ami régen a városi gyermekek kiváltsága volt – a játszótér – a faluban is megtalálható legyen. 1993 nyarán új látványossággal gazdagodott a község. Két erdélyi fafaragó munkáját dicséri az új játszótér, mely óriási fa kalózhajóval, falovakkal, hintákkal várja a szórakozni vágyó gyermekeket.

A játszótérnek híre ment az országban is: Székesfehérvárról, Debrecenből is jöttek már érdeklődők megtekinteni, hogy saját lakóhelyükön is hasonlót építhessenek.

5.3.4. Közművelődés

A községben faluház és 8.000 kötetes önkormányzati könyvtár áll a lakosság rendelkezésére. A bibliotéka állománybővítésére, dokumentum-beszer-zésre az önkormányzat évente több mint 400.000 Ft-ot (1998) biztosít. Ebből az összegből a könyvtár több könyvet, kiadványt tud beszerezni, mint más hasonló helyzetben lévő intézmények. 1998-ra befejeződött a könyvtár és a művelődési ház fejlesztése.

A könyvtár olvasóinak számának alakulását itt szemléltetem.

A községi könyvtár beiratkozott olvasóinak száma (1970-97)

Forrás: KSH évkönyvek

Megfigyelhető, hogy a rendszeresen könyvtárba látogatók száma jelentősen csökkent, melynek oka abban keresendő, hogy a tv, rádió és a videó mellett háttérbe szorult az olvasás, mint ismeretszerzési és szórakozási lehetőség (országos jelenség), – bár a detki könyvtár könyvbeszerzési kerete folytán nagyobb mértékben tud vásárolni újdonságokat.

A település lakót a Detki Hírek c. önkormányzati híradó tájékoztatja, mely 1991 óta időszakosan jelenik meg, évente több alkalommal. 1998 óta szinesben, igényes kivitelben vehetik kézbe az érdeklődők.

5.3.5. Műemlékek

Magyarországon közel 10.500 építmény áll műemléki védettség alatt. A hazai települések 64%-ában, 1995 településen van műemlék. Az adatok tanúsága szerint a nemzetközi összehasonlításban Magyarország szegény műemlékekben: átlagosan 100 km²-re mintegy 11 db műemlék jut. (InterNet 1999). Ezzel szemben Detk gazdag műemlékekben, ugyanis több építményt, köztéri szobrot avattak már műemlékké.

A község életében mindig is fontos szerepet kapott a templom, amelyet már 1332-ben is jeleztek az írások. A jelenlegi épület 1794-ben későbarokk stílusban épült, egyhajós. Az oltár 1800 körül készült klasszicista stílusban.

A templomot legutóbb 1995-ben újították fel, melyet a falu lakossága végzett. Ólombetétes üvegablakokat készítettek, melyek az Árpád-házi szenteket ábrázolják. A falu önkormányzata támogatta a felújítást, mely 1995-ben 700.000 Ft költséget jelentett.

A templomban felbecsülhetetlen értékű kegytárgyak találhatók. A kehely – mely aranyozott ezüstből készült – egy bécsi ötvös kezemunkája, amelyet 1773-ban az egri jezsuita rendtől vásárolt Tarródy István.

Műemlékként tartják számon a plébánia épületét is (1855).

Fontosnak tartom megemlíteni a Tarródy-Gosztonyi kastélyt is, mely a XVII. században épült barokk építmény. Jelenlegi formáját a XIX. század elején érte el. A hagyomány szerint 1849 februárjában a kápolnai csata idején a kastélyban volt néhány napig Kossuth Lajos szálláshelye. A múlt század 2. felében a Beökönyi család kezébe került.

A kastélyt jelenleg őspark veszi körül, mely idegenforgalmi lehetőségekkel is bír. Sajnos jelenleg nem az önkormányzat tulajdona, birtokosa nem fordít kellő mértékben gondot az épületre és annak környezetére (elvadult a kastélypark).

A műemlék híd a Bene-patakot íveli át, a falu egyik látványossága, 1813-as eredetű

Ugyancsak jeles műemlék a Szentháromság szobor, amelyet a Tarródy család állíttatott 1719-ben, barokk stílusban. Az utóbbi években újították fel. Meg kell említenem Nepomuki Szent János szobrát is, amely 1837-től díszíti a községet.

A községben található műemlék jellegű parasztházak is a látnivalók sorát gazdagítják.

6. AZ EMBERI KÖRNYEZET VÉDELMÉVEL KAP CSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEK

6.1. Szemétszállítás

Az elmúlt néhány évben a környezet veszélyeztetése, szennyeződése nem kapott kellő hangsúlyt a közvéleményben. A környezet jövőjével kapcsolatos félelmek ennek ellenére jelen vannak. Ennek érdekében 1995-ben megszületett a LIII., a környezet védelméről szóló törvény.

A törvény külön fejezetet szentel az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai bemutatásának, amelynek értelmében a feladatok magukban foglalják:

a települési környezet tisztaságát,
a csapvíz elvezetését,
a kommunális szennyvízkezelést,
a kommunális hulladékkezelést,
a zaj, rezgés, légszennyezés elleni védelmet,
ivóvízellátást,
energiagazdálkodást,
zöldterületgazdálkodást, stb.

A szilárd hulladék intézményes gyűjtését 1979-ben szervezték meg Detken, mely a falu külképét jelentősen javította.

Jelenleg az önkormányzat 3 szemétszállító autóval rendelkezik, melyeket 6 éve vásároltak. A járműveket a NET '97 BT. üzemelteti – Detken kívül még 10 további környékbeli községet is ellátnak.

Detkről egy héten egyszer: szerdán szállítják a szemetet. A szemétlerakó telep Halmajugra közelében, Detktől kb. 5 km-re található.

A szemétszállításba minden lakás be van kapcsolva. A szállítási díjat személyreszólóan állapítják meg. A díj elemei jelenleg:

lakóházankénti éves alapdíj: 208 Ft
felnőtt éves díj: 533 Ft
gyermek éves díj (14 éves korig): 221 Ft.

Ehhez az összeghez az önkormányzat a kezdetektől fogva hozzájárul. A támogatás az összes díj 40%-a, amely azt jelenti, hogy az áremelkedések a lakosokra nincsenek áthárítva. Ez az önkormányzat számára évről-évre egyre nagyobb kiadást jelent.

6.2. Csatornázás

Magyarországon az összegyűjtött szennyvizek 55%-a tisztítás nélkül jut a befogadóba, és a tisztított szennyvizeknek csak 33%-át tisztítják megfelelően. Az ország 3126 települése közül mindössze 495-ben van csatorna, és 450 településén szennyvíztisztító telep.

Az ország sok területén okoz problémát a szennyvíziszapok és települési folyékony hulladékok nem megfelelő elhelyezése.

A csatornázás helyzete lényegesen rosszabb az ivóvízellátottságánál hazánkban. A csatornázott területen élő lakosság aránya 58%, míg a csatornára kötött lakások aránya 43,6%.

A gyöngyösi kistérség 22 kistelepülése közül 6 községben épült már ki a csatornahálózat (Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Markaz, Nagyréde, Visonta).

Detk is felismerte ennek jelentőségét, azonban mindezidáig nem történt előrelépés e tekintetben. Az állam ugyanis csak a 3000 lélekszámúnál nagyobb településeket támogatja pénzügyileg, elsőbbséget élveznek ugyanis a nagyobb lakosszámú, sérülékeny vízbázison lévő települések. Ezt a komoly, nagy tőkeigényű beruházást pedig önerőből szinte lehetetlen végrehajtani. Jelenleg a környező községekkel tárgyalásokat folytatnak a kiépítésre, ugyanis a több település összefogásával elérhető lenne az optimális lélekszám.

A csatornázás kiépítését várhatóan az Európai Unióba történő csatlakozás idején kezdik el Detken és a hasonló méretű településeken.

Jelenleg még a szennyvíz elszállítása speciális járművekkel történik, amelyek a gyöngyösi szennyvíztárolóba ill. tisztítóba viszik a keletkezett folyékony hulladékot.

6.3. Tűzoltóság

A községben fontos feladatot jelentett a tűzoltóság kiépítése, ugyanis Detken a házak többsége a II. világháborúig nád- vagy zsúpfedeles volt. A tűzoltóság kialakítására a század elején került sor, amikor is tűzoltó szertárt építettek és rendeztek be.

Az 1960-as évektől az Önkéntes Tűzoltó Testület a termelőszövetkezet segítségével állandóan modernizálódott. 1967-ben már egy kocsival, motorral, fecskendővel és 2 db 10 hl-es lajttal rendelkeztek.

Jelenleg a községben ugyancsak önkéntes alapon működik a tűzol-tóegyesület. Nincs főállású tűzoltó a faluban. A község egy tűzoltókocsit működtet, az egyesület fenntartása 100-200.000 Ft terhet jelent az önkormányzatnak.

6.4. Rendőrség

1992. november 29-én 5 település (Detk, Halmajugra, Visonta, Ludas, Nagyfüged) önkormányzatának összefogásával létrejött a Rendőrállomás, mely a községben 1993. január 1-e óta teljesít szolgálatot. A rendőrség munkáját az önkormányzattól kapott autó is segíti.

7. DETK ÉS A MÁTRAI ERŐMŰ RT. KAPCSOLATA

A Mátrai Erőmű Rt. Magyarország villamos energia termelésének 10%-át adja, s mindezt hazai alapanyag: lignit felhasználásával.

A visontai lignit fűtőértéke viszonylag alacsony, ennek ellenére a külszíni fejtés miatt a bányászat az országban a leggazdaságosabb. A kitermelés legnagyobb hátránya, hogy a külszíni fejtések a földfelszínt roncsolják, s ez igen nagymérvű beavatkozást jelent a tájba, amely maradandó sérülést szenved. A talajélet csökken vagy megszűnik, a talaj részben vagy egészben terméketlenné válik.

Detk határában is ez a folyamat zajlott le. A 18.sz. ábrán bemutatom, hogyan kerítette be Detket a bányaművelés az utóbbi években.

Kép

A regenerálódás folyamata természetes úton 30-50 év is lehet.

A külszíni bányaművelésre vonatkozó előírások a mielőbbi technikai rekultivációra, a zöldfelület kialakítására, a hányóföldek mező- vagy erdőgazdasági újrahasznosításra irányulnak. Ennek módszerei lehetnek a potenciális termőréteg szelektív letermelése, a kész hányófelületek humusszal, termőképes talajjal való terítése. A bányászati tevékenység befejezése után a leművelt területek újrahasznosítását jogszabályok írják elő.

A Mátrai Erőmű RT. a külszíni szénbányászat céljára eddig 3980 ha területet vett igénybe, amelyből a bányaművelés befejezése után a rekultivációt követően 700 ha területet adott vissza az illetékes önkormányzatoknak. Ez 17,6%-os újrahasznosítást jelent.

A Társaság a helyi önkormányzatok véleményének ismeretében eleget tett azon eljárásoknak, miszerint a községek (Abasár, Visonta, Detk, stb.) belterületéhez csatlakozó terület füvesítése, fásítása illeszkedjen a községi területeken már kialakult növényvilághoz, maximálisan tájba illő legyen. Olyan sík felület kialakítása a cél, amelyeken szántóföldi növénytermesztést vagy ültetvénytelepítést lehet a későbbiekben végezni. A fentiek betartása mellett a tájba illesztési rekultivációs munkák konfliktusmentesen folynak. (Posztor, 1998)

A Társaságot terhelő költségek az alábbiak szerint alakultak:

A Mátrai Erőmű Rt. rekultivációs költségei

Megnevezés	Ft/ha
A terület kisajátítás költsége	300.000
	800.000
Rekultivációs költségek	2.197.800
*Összes költég*	*3.297.800*

Forrás: Posztor, 1998

Ez a konfliktusmentes kapcsolat Detken olyannyira is igaz, hogy tárgyalások folynak arról, miszerint az egyik, Detkhez közel eső bányagödröt vízzel töltenék fel. Ezáltal tavat kialakítva Detk közelében vízisport-központot hoznának létre, amelyet a tervek szerint a község és a Mátrai Erőmű RT. közösen működtetne.

Ettől függetlenül azonban Detk is – mint a többi közeli település – sokat szenved a bányászati tevékenységtől. Mint azt már korábban is említettem, a falu kútjai elapadtak, a házak megrepedeztek, és a levegőszennyezés is igen jelentős.

A károkat természetesen kompenzálja a Társaság (füstpénz, bányakár), azonban ez nem elég. A közeljövőben – 2000-ig – megvalósítandó 11 milliárd forintos beruházás, a kéntelenítő berendezés beépítése lényegesen csökkenti majd a környezetre kifejezetten káros anyagok levegőbe jutását. Az új műszaki berendezés rendkívül fontos az ózonpajzs további elvékonyodásának megelőzése szempontjából is, valamint, hogy tisztább, egészségesebb környezetben élhessenek az emberek a régióban.

Kép

Emellett a sok negatív hatás mellett meg kell jegyeznem azt a nem kis jelentőségű pozitívumot, miszerint Detk községben a Mátrai Erőmű RT. munkaerőfelvevő képessége miatt megszűnt a munkanélküliség. A detki lakosok 70%-a talál munkalehetőséget a vállalatnál – mint azt már bemutattam az 1.2. fejezetben.

8. Detk nemzetközi kapcsolatai

Az utóbbi években a detkiek messzeföldre elvitték a Mátravidék üzenetét, hiszen egyre bővülő nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. A detki önkormányzat kezdettől fogva törekedett arra, hogy összeköttetést teremtsen a határon kívüli településekkel baráti, kulturális, sport és gazdasági kapcsolat fenntartása céljából.

Az ausztriai, Salzburg környéki Ampflwang városkával még a környezeti adottságok is hasonlóak, ugyanis ott szintén külszíni fejtés húzódik a település határában.

Az ausztriai nemzetközi együttműködésen túl Detk 1993-ban az erdélyi, Kovászna megyében található Bodok községgel is felvette a kapcsolatot. A két falu gyakran segíti egymást (Detk fogorvosi széket, parabolaantennát küldött Bodoknak), szoros sportkapcsolatot tartanak fenn, valamint a gyerekek számára csereüdültetést szerveznek. Ez évente a vakáció idején 40-45 gyermeket érint, akiket pedagógusok kisérnek el az üdülésre és helyi családoknál helyezik el őket.

Kölcsönös az érdeklődés Detk és a külföldi települések között, amely a szlovákiai Péterfalvával is kibővült az utóbbi években. Tervezik, hogy a kapcsolatokat mélyítik, szélesítik, és idővel a legkülönbözőbb területekre is kiterjesztik.

ÖSSZEFOGLALÁS

A létfeltételek biztosítása az élet, az emberi tevékenység, a termelés stb. szempontjából alapvető követelmény, megvalósítása azonban egyre nagyobb erőfeszítéseket követel. Az infrastruktúra legfőbb szerepe az, hogy biztosítsa az élethez, az ember legkülönbözőbb tevékenységéhez szükséges létfeltételeket, ugyanakkor megakadályozza a további környezeti szennyezést.

A települések fejlettségének nemzetközileg is elismert mutatója az infra-struktúrális ellátottság. Magyarországon sajnos a rendszerváltást megelőzően a községek igen elhanyagoltak voltak ezen a téren. Ez azonban az 1990-es években megváltozott, a települések nagyarányú fejlesztésekbe kezdtek. Ez a folyamat zajlott le a Heves megyei Detken is, melyet dolgozatomban mutattam be.

A településen 1990 óta – a csatornázás kivételével – megvalósultak a lakosság alapvető igényeit kielégítő beruházások.

A lakosság ivóvízzel és villamos energiával való ellátása a legalapvetőbb közművek közé tartozik. A villamos energia hálózat kiépítése már a rendszerváltást megelőzően megtörtént, jelenleg a hálózat korszerűsítését tervezik.

Hasonlóképpen elmondható az ivóvízhálózatról, hogy a községben már a '80-as évekbeli 85%-os kiépítettséghez képest jelenleg 98%-os a vízellátottság. Ez az érték nyugat-európai színvonalat jelent, mely az EU-ba való csatlakozásunkkor kedvező szempont lehet.

Magyarországon a vidéki községekben a rendszerváltás előtt hagyományosan elterjedt volt a fával, szénnel való tüzelés. Az emberek azonban ráébredtek, mennyivel környezetkímélőbb, olcsóbb, kényelmesebb a gázzal való fűtés.

Detk is felismerte ennek jelentőségét és 1994-ben megkezdte az előkészületeket a gázhálózat kialakítására. A rendszer hamarosan – kevesebb, mint fél év alatt – el is készült, és 1995 januárjában átadásra került. Ekkor a lakosok 30,5%-a, napjainkban (1998) pedig már 55,3%-a csatlakozott e fűtési rendszerhez. Az intézményekben is ezt a fűtési módot alkalmazzák.

A hálózatra való rácsatlakozásra a község összes lakásában lehetőség van, számítani lehet arra, hogy a közeljövőben egyre több család választja e korszerű fűtési lehetőséget.

Az út- és járdahálózat kiépítése Detken már a rendszerváltást megelőzően megkezdődött, azonban a '80-as években még sok utcában jellemző volt a földes út, a járda pedig hiányzott. A fejlesztés a '90-es években kapott nagyobb lendületet: 1996-ra teljesen kiépült a járdahálózat, az összes belterületi út aszfaltozva, portalanítva áll a lakosság rendelkezésére, sőt helyenként még díszburkolatot is kialakítottak.

Hazánkban a '90-es éveket megelőzően nem volt jellemző, hogy a vidéki községekben magánszemélyek telefonhoz juthassanak. Ez a helyzet azonban – az Európai Uniós csatlakozást is szem előtt tartva – tarthatatlanná vált.

1993-tól a gyöngyösi digitális telefonközpont átadása után lehetőség nyílt a vidéki lakosok telefonhoz jutására. 1994-ben Detken már az összes lakás 31%-ban lehetett telefonálni – szemben az előző évi 5%-os arányával. 1998-ra a '94-es érték csaknem megduplázódott, 60%-ra növekedett. Várható, hogy a közeljövőben mind többen igénylik majd a telefonvonal bekötését lakásukba.

A közműhálózat kiépítettsége Detken azonban nem mondható teljesnek, hiszen a csatornahálózat kiépítése ezidáig nem valósult meg. Az Európai Uniós csatlakozásnak elengedhetetlen feltétele kell, hogy legyen ezen közmű kiépítése a környezeti ártalmak csökkentése érdekében.Véleményem szerint is ez az egyik legfontosabb megoldandó feladat, mely várhatóan a következő évtizedben fog megvalósulni.

A humán infrastruktúrát – egészségügy, oktatás, művelődés – tekintve Detk a környező településeket (Ludas, Halmajugra) megelőzte: felnőtt háziorvos mellett gyermekorvos, fogorvos, gyógyszertár működik a faluban. Oktatás terén jelentős előrelépést jelenthet a gyerekek számítástechnikai oktatása, valamint az új, korszerű tornacsarnok használata.

A község tervei között szerepel egy uszoda kialakítása (a földalatti melegvíz-bázisra építve), amely elképzelés a környező településeket tekintve egyedülálló elgondolás. Ez része lenne egy olyan üdülőkörzet kialakításának, mely Detket idegenforgalmi szempontból fontos központtá tehetné. Ennek első lépései már meg is történtek: a Tarnóca-patak medrének, környezetének rendezése, Tájház kialakítása, tárgyalások a Mátrai Erőmű Rt.-vel egy közeli bányagödör vízzel való feltöltésére.

Jelentős szerepet kaphat ebben a folyamatban a Beökönyi kastély és a körülötte található őspark felújítása, rendbetétele. Véleményem szerint a kastély megvásárlása, felújítása után szállodát lehetne létrehozni az épületben, a turizmus fejlesztése érdekében.

Mindezek elősegíthetik azt, hogy Detk ismerttebbé, vonzóbbá váljék mind a szűkebb térségben, mind hazánkban – és külföldön (Ampflwang, Bodok, Péterfalva).

Mindezt összegezve, elmondható – Pelle Sándor polgármester szavait idézve –, hogy

" ... elkezdődött egy olyan fejlesztés Detken, amellyel a III. évezred alapjait tudjuk letenni. A tervek szerint néhány éven belül városias központ lesz Detk és a lehetőségeink is olyanok, hogy ezen célokat meg tudjuk valósítani."